Harmadik állomás

Jézus először esik el a kereszt súlya alatt

"Terhe alatt a szörnyű fának,
Terhe alatt a tenger bűnnek,
Mik láthatatlan madarakként
A két keresztes ágon ülnek,
Terhe alatt a világ elejétől
Világ végezetéig minden rossznak:
Az Úr leroskad."
(Sík S.)

De a pribékek még ott sem hagyják megpihenni. Cserdül az ostor, záporoznak a szitokszavak. Bírni kell a terhet, tűrni a szidalmat, a gúnyt, a vádaskodást és fel kell állni, össze kell szedni az erőt, tovább kell menni, legalább a következő elesésig.

Aztán kezdődhet minden elölről
– addig, amíg egészen magára nem veszi mindazt a bűnt, amit ember a világtörténelemben valaha is elkövetni képes,

– addig, amíg egészen magára nem veszi mindazt a szenvedést, megaláztatást, amit ember embernek valaha is okozni képes,

– addig, amíg a katonák hozzá nem szegezik a szégyen fájához,

– addig, amíg be nem teljesedik a sorsa…

"Az ember mindig elesik…"
Elcsúszik, megbotlik, fellökik, lenyomja a teher vagy valami, valaki lehúzza, megszédül, elveszti az egyensúlyát.
S az egyensúlyát vesztett ember könnyen elbukik fizikailag, és elbukik erkölcsi értelemben is. Először, másodszor, harmadszor, sokadszor. S jó, ha fel tud, fel akar kelni.

Jézus elesése felemel – ha én elesem, mások is megbotolhatnak bennem.  
Botladozó lábamat, botladozó akaratomat Te erősítsd meg, Uram! A Te elesésed és felkelésed segítsen, hogy a Te keresztedbe kapaszkodva állva maradjak, s ha mégis elesem, a Te irgalmadhoz folyamodva fel tudjak állni. Segíts, hogy bűneimmel, gyengeségeimmel ne botránkoztassak másokat.

Jézus, aki háromszor estél el a kereszt súlya alatt, tekints azokra, akiket egyetlen elesésük miatt egész életükre megbélyegeztek, megbélyegeztünk.

Uram, tégy képessé minket, hogy ne ítélkezzünk azok felett, akik elestek. Ne álljunk be a botránkozók, gúnyolódók sorába. Segíts, hogy segíteni tudjunk az elesetteknek, felemelkedni a fizikai nyomorból és a bűn nyomorából! Segíts a bűn struktúrái ellen küzdeni!

Emma testvér