Sára testvér liturgikus ünnepének előestéjén tartottuk idén is a róla elnevezett imaestet, amin idén is sokan részt vettek. Erről a szép alkalomról a Magyar Kurír tudósítását idézzük az alábbiakban, képtárunkban pedig megtekinthetik az eseményről készült fotókat is.

Közbenjáró imaestet tartottak Boldog Salkaházi Sára emléknapja előestéjén

2015. május 10. vasárnap 20:26

A Szociális Testvérek Társasága, valamint a Nyolc Boldogság és az Emmanuel közösségek tagjai közbenjáró imaestre várták a híveket május 10-én, vasárnap este az Örökimádás-templomban. Az ünnepi szentmisét Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke mutatta be.

Boldog Salkaházi Sárára május 11-én emlékezik a katolikus egyház. A liturgikus emléknap előestéjén Égi erőforrás címmel több esztendeje tartanak imaestet a Szociális Testvérek.

Mindazokat hívta húsvét hatodik vasárnapján a Slachta Margit alapította társaság, akik a gyengékért, az öregekért, a betegekért felajánlott életet élő Sára nővér közbenjárását kérték.

A bűnbánati ima előtt Székely János püspök felolvasott Salkaházi Sára felajánló imádságából:

"Ó, fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, aki engem végtelen szeretetből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom, aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek, aki a kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad."

A püspök a második világháború sötét korszakát megidézve hangsúlyozta, olyan volt Sára testvér, akár egy megnyílt ablak, amelyen belátogatott az Isten fénye. Majd hozzáfűzte: "Ma ezt az ablakot szeretnénk újra kinyitni Sára testvéren keresztül, hogy zubogjon a szeretet áradata felénk."

Szentbeszédében Székely János felelevenítette Salkaházi Sára életének tanulságos részleteit, személyiségének meghatározó vonásait. Azt az esetet például, amikor egyik nővérével vígjátékra váltottak jegyet valamelyik színházban. Az előadás alatt Vilma testvér ámulattal nézte, amint testvére hatalmasakat kacagott. Így csak szentek tudnak nevetni, akikben ott van Jézus Krisztus öröme, állapította meg magában.

"Sára testvér sokat küzdött erős egyéniségével. Nagyságát éppen azért csodálhatjuk, ahogy természetét kézbe vette, s irányította, olykor olyan kemény eszközökkel, mint a vezeklő öv. S végül nehéz természetét a szeretet szolgálatába állította" – fogalmazott Székely János, aki Salkaházi Sárát idézve hozzáfűzte: túlcsordult benne a szeretet, amit kamatoztatnia kellett.

Két nappal vértanúhalála előtt, 1944 karácsonyán azt mondta: "Végtelenül boldog vagyok, meg tudnám ölelni az egész világot."

"A szentek szíve túlcsordul Istentől, éppen ezért tudják nagylelkűen odaajándékozni az életüket. Azzal a nagylelkűséggel, amelyről Jézus szól búcsúbeszédében: senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja a barátaiért" – emlékeztetett Székely János püspök.

A szentmisét tanúságtételek, majd szentségimádás és közbenjáró ima követték.

Boldog Salkaházi Sára

"Fiús temperamentumú, határozott fellépésű, erős akaratú gyermek volt Sára, többnyire a fiúk játékaiba kapcsolódott be szívesen" – így emlékezett bátyja az 1899. május 11-én született Salkaházi Sárára.

A kis Sára már tizenéves korában színdarabokat írt, a tanítói diploma után megszerezte az újságíró-igazolványt is. "Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebredugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene" – olvasható naplójában, miként élte mindennapjait hírlapíróként.

Egy esztendőre rá, hogy megismerkedett a Kassán letelepedő szociális testvérekkel, 1928-ban elvégezte az általuk szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot. Első fogadalmának 1930-as letételét követően fogalmazódott meg benne az Isteni Jegyessel való állandó együttlét vágya. Hét évnyi, a Karitászban végzett, majd három esztendei missziós munka után, 1940 pünkösdjén tette le örökfogadalmát.

A háború borzalmainak mindennapos testközeli megtapasztalása életfelajánlásra sarkallta. 1944. március 19-én, a német megszállás napján, a Magyar Művelődés Házában (a mai Erkel Színházban) előadták Fény és illat című, Szent Margitról szóló misztériumjátékát.

1944. december 27-én a nyilasok zsidók után kutatva körülzárták a Sára testvér vezette Bokréta utcai munkásnőotthont. Négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt magukkal hurcolták. Az ekkor érkező Salkaházi Sára elkerülhette volna a letartóztatást, de az otthon elöljárójaként másként cselekedett. A nyilasok a hat nőt meztelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték.

Boldoggá avatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte, a bíborosi testület 2005. június 21-én zárta le az ügyet, XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá és hirdette ki a dekrétumot. 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros vezette a boldoggá avatási szertartást.

Ditzendy Attila/Magyar Kurír

Eredeti cikk fotókkal ITT